Nem csak fáradtabbak leszünk – így hat az alváshiány az egészségünkre

Egy rosszul átaludt éjszaka után még segíthet a reggeli kávé. Ha azonban rendszeresen keveset vagy rosszul alszunk, azt az immunrendszerünk, az anyagcserénk, a szívünk és az agyunk is megérezheti.

Az alvást hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint a nap végén megmaradó időt. Ha sok a munka és az otthoni teendő, gyakran éppen ebből veszünk el. Pedig alvás közben szervezetünk nem egyszerűen „kikapcsol”: fontos regenerációs és szabályozó folyamatok zajlanak.

Alvás, immunrendszer és gyulladás

Az alvás és az immunrendszer működése szorosan összefügg. A tartósan elégtelen vagy rossz minőségű alvás kedvezőtlenül befolyásolhatja szervezetünk védekezőképességét, és a kutatások szerint összefüggésbe hozható a szervezet gyulladásos folyamatainak fokozódásával.

Ez ősszel különösen aktuális, amikor ismét gyakoribbá válnak a légúti fertőzések. Az elegendő alvás természetesen nem véd meg minden betegségtől, de az immunrendszer megfelelő működésének egyik fontos feltétele.

A szívünk és az anyagcserénk is megérezheti

Ha a szívünk egészségéről beszélünk, többnyire a vérnyomásra, a koleszterinszintre, a mozgásra vagy a dohányzásra gondolunk. Pedig az alvás is fontos.

A rendszeresen elégtelen alvás összefüggést mutat a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával.

A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás az anyagcserére is hatással lehet. Kialvatlanul gyakran éhesebbek vagyunk, könnyebben nyúlunk kalóriadús ételekhez, és az alváshiány az inzulin működését is befolyásolhatja. A tartósan rövid alvás növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Amit már másnap észreveszünk

A kialvatlanság leggyorsabban talán a koncentrációnkon is leggyorsabban látszik. Lassabban reagálunk, könnyebben hibázunk, romolhat a figyelmünk és a döntéshozatalunk. Ez vezetés vagy veszélyes gépek használata közben és olyan munkakörökben, ahol folyamatos figyelemre és gyors reakciókra van szükség már nemcsak kellemetlenség, hanem baleseti kockázat is lehet.

Elég hétvégén bepótolni?

Csábító gondolat, hogy hétközben majd kevesebbet alszunk, aztán szombaton délig bepótoljuk. Egy hosszabb éjszakai alvás természetesen segíthet abban, hogy kipihentebbnek érezzük magunkat, de a rendszeresen elégtelen alvás hatásait nem érdemes arra alapozva figyelmen kívül hagyni, hogy hétvégén majd mindent helyrehozunk. Az egészséges alvásban ugyanis nemcsak az alvás mennyisége számít, hanem annak rendszeressége és minősége is.

Mennyi alvásra van szükségünk?

A legtöbb felnőtt számára rendszeresen legalább 7 óra alvás ajánlott, de az egyéni alvásigény eltérhet. Nemcsak az órák száma számít: az is fontos, hogy kipihenten ébredünk-e, gyakran felriadunk-e éjszaka, illetve álmosak vagyunk-e napközben.

A rendszeres lefekvési és felkelési idő, a nappali mozgás, valamint a nyugodtabb esti rutin mind segíthet a jobb alvásban.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha hetek óta rosszul alszunk, megfelelőnek tűnő alvásidő mellett is állandóan fáradtak vagyunk, vagy a nappali álmosság már a munkánkat és mindennapi életünket is zavarja, érdemes utánajárni az okának.

Orvosi kivizsgálást indokolhat az is, ha alvás közben erős horkolás vagy légzéskimaradás jelentkezik. Ilyenkor például alvási apnoe is állhat a háttérben.

Az alvás nem elvesztegetett idő. Ugyanúgy része az egészségünk megőrzésének, mint a rendszeres mozgás vagy a kiegyensúlyozott táplálkozás. Ha pedig tartósan nem pihentető, érdemes komolyan venni a szervezet jelzését.